Mindkét zsák alsó hegesztését
levágjuk. A kisimított, még tömlő alakú, fóliára ráfektetjük a sablont oly módon, hogy a száry
"belépő" éle egybe essen a tömlő szájával. ekkor a has vonalát ferdén nagyolva megrajzoljuk és
ketté vágjuk. Ezáltal egy romboid alakot kapunk. Erre azért van szükség, hogy a szárny teljes
hosszában biztosan kiférjen az anyagra. A két pontosan egymásra fektetett fóliából, most már jól
láthatóan kettő darab sárkány vitorlája fér ki.
A terítéken a sablont
lesúlyozzuk, és forró pákávala, a hasi vonal mentén, össze forrasztjuk és ezzel levágjuk. A munka
asztal felülete lehet vastag üveglap amin még a vágókéssel (sniccer) is remekül lehet vágni
anélkül, hogy a hegye kicsorbulna. A törzs többi vonalát, ami a gerinc vonal felett van, és a
szárnyat késsel kőrbe vágjuk.
Ezután következik a hegesztési műveletek sora.
Párhuzamos összehegesztést készítünk a fő gerinc részére. A két varrat közti távolság kb. 8 mm.
Ezek után ha széthajtjuk a vitorlát, a szárnyak belépő éleinél található füleket vissza hajtva
lehetőleg széles (3 mm) hegesztő varratot készítünk, de csak a vége felőli 38 cm-es szakaszon.
Ennek a belső mérete is 8-9 mm legyen.
Nagyon fontos cellux ragasztószalaggal megerősiteni
a hegesztési pontokat. A törzs bújtatójába dugva a hurkapálcát mind két végét egy hosszanti ragasztó
csíkkal lezárjuk. A szárnyak végeit szintén hosszanti irányba visszahajtva a ragasztó szalaggal
lezárjuk. Ezután egy kis drótkarikát erősítünk fel a hátoldalra, a csőrétől számított 17 cm-re
("B" ábra).
A válogatott hurkapálcikákat előkészítjük.
Két db kb 5 cm-es mü.a. csövet az "A" ábra szerint
felhasítunk félig és ferde irányba, majd
felfűzve a pálcákra a méretezés szerint, szorosan tekeve, ragasztó szalaggal fixen oda rögzítjük.
A mü.a. cső lehet erős falú szívószál darabka is ami szorosan passzol a hurkapálcákra. A
vizszintes kitámasztás "V" állású, szétszedhető, és két db-ból álló egység.